A humántőke fejlesztését célzó beruházások- mint pl. a coaching, mint szolgáltatás elérhetővé tétele a vezetők és a kulcsemberek részére -, jelentős szerepet játszanak a cégek eredményességében.
A meglévő munkavállalók eleve értéket jelentenek a cégek számára, mivel ismerik a szervezeti kultúrát, tudják kihez kell fordulni, a betanuláson már túl vannak. Az ő megtartásuk, illetve teljesítményük fokozása elsődleges fontosságú kell legyen a vállalatoknál, hiszen ellenkező esetben jelentős költségekkel kell szembenézni.
Ha a vállalat humántőkét fejlesztő beruházás mellett dönt, és pl. coachot vesz igénybe, annak – rövid távon jelentkező – költségei eltörpülnek a hosszú távon várható eredményesség mellett, amelyet az alábbi költségtényezők csökkenése okoz:
- fluktuáció okozta ráfordítások, mint pl. elbocsátási költségek (végkielégítés)
- felvételi költségek (pl. hirdetés, fejvadászat, állásinterjúk költsége)
- betanítás költségei.
Ha a humántőke beruházás következtében javul a vállalati kommunikáció, kultúra, a work-life balance, a jólét, kevesebb lesz a konfliktus, akkor a munkavállalók motivációja, elköteleződése is nő, így szívesebben és többet dolgoznak. Tehát adott esetben pl. a táppénz költségekre is csökkentő hatással lehet egy ilyen beruházás.
A beruházás megtérülésének mérésére többféle módszer is létezik.
Ha a coaching megtérülésének mérésére, számszerűsítésére fókuszálunk, elengedhetetlen, hogy a folyamat elején meghatározzuk a változások eléréséhez szükséges kulcsfontosságú sikertényezőket. Ilyen tényezők a coachee jövedelemtermelő képesssége, valamint nyitottsága, elköteleződése a változás iránt, továbbá az, hogy olyan SMART folyamat- és üléscélokat tűzzenek ki, amelyek összhangban vannak a vállalati célokkal. A biztos megtérülés feltétele a támogató környezet, melyben a vezetők támogatják ezt a fejlesztési módszert, valamint a képzett, elkötelezett coach is.
A coaching hozzáadott értékének mérése többféle módszerrel lehetséges. Edwards, L. A. szerint a négy alapköve: az írásos visszajelzés a munkavállalótól (és annak kiértékelése), a tanulás tudatosítása, a tanultak alkalmazása a munkában, és az üzleti hatások elemzése, azaz a soft skills változásainak hatása a főbb KPI-okra.
Ezt egészítette ki a Kirckpatrick modell a ROI módszertannal, azaz coaching eredményességének mérése a befektetés megtérülés mutatóval:
ROI = Haszon – Költség / Költség * 100
Bár a mérési módszerek tekintetében még vannak bizonytalanságok, ugyanis sokszor nehéz összekötni a dolgozó viselkedését a cég által elért eredménnyel, abban a legtöbb szakember egyetért, hogy a humántőke fejlesztése hozzájárul a munkavállalók erősségeinek kiaknázásához, motivációjuk, elkötelezettségük növeléséhez, amely kihat a személyes eredményességére, amely pedig végső soron hozzájárul a cég cég üzleti eredményének növeléséhez.